Fuser humanisták, filiszterek,
Amilyen mindenütt van egy sereg,

Kik íróasztal mellett ülve,
Vagy blazírtan pamlagra dûlve,

A boldogságról tirádáznak,
S csinálnak hozzá teóriákat,

Minap jöttek rá egy snassz tényre,
Mely árnyat vet a csalfa fényre:

Mi, a mi korunkat bélyegzi meg,
Hogy a honvédség és a hadsereg,

Mely hazánknak õrzõje, vára,
Prófuntot kap csak vacsorára.

És jelennek meg lelkes cikkek,
Elhallgatnak pártok, klikkek,

Hogy az eszme terjedjen el:
A bakának meleg vacsora kell.

S felsõbb helyen már foglalkoznak,
Hogy módját is ejtsék a reformnak,

Hánynak és vetnek rubrikákat,
Tanulmányoznak reglamákat,

Fer plé tisztek és menázs-kommandók,
Hogy a bakának, amint már mondók

Prófuntjához, mit kap eleget,
Az állam adjon hát - meleget.

De régi tény, hogy az elmélet
Más dolog, mint a való élet,

Töprengeni azon bíz' be kár
Mi régen meg van oldva már...

Nézzétek csak meg jól a fess bakát,
Ha istenuccse kihúzza magát!

S prófuntból nyes egy j6 karajt,
És rá egy pohár gugyit behajt,

És, ha virgón fáját szíja bõszkén,
Az jó peckesen áll az agyarán.

Széplány után jár bokron-tüskén,
És megfelel neki magyarán.

Bakaéletnek aranykora az,
A rugalmas, jó kemény bakafasz!

Ha kell, a fadeszkát töri át,
S Napoleonnak hiszi magát.

S ha j6 meleget akar a gyomra,
A baka rátalál a jó nyomra.

Szakácsnõ mért van a világon?
Tán, hogy filisztert kiszolgáljon?

Szakácsnõ legszebb hivatása,
Hogy fáradt bakáját jól ellássa.

Ezek a drága angyalkezek,
Érzik, hogy mi az a hadseregi

Jut is ám comb és karmonádli sok,
A bakának aggódni nincsen ok.

Nem is spórolja ez az inát,
Kap is helyébe meleg ...

ha önök nem értenék a lényeget
mert kipontoztunk itt egy kis részletet
olvassák a magyarázó szöveget:

"Nem is spórolja ez az erõt
Jól összegyûrik a lepedõt."